harmadik

Louvre- illetve egy falatka belőle
A minap megelégeltem a rossz időt (egyelő eséllyel van szükség esernyőre és napszemüvegre és ez 10 perc alatt is változhat a másik végletre) és hogy emiatt nem járom a várost, és rájöttem, hogy kitűnő múzeumlátogató idő van. Volt egy fülesem, hogy diákoknak, illetve 26 év alattiaknak (amúgy ez a varázsszám, 26 éves koráig itt gondtalan az ember, azután minden drágább, szórakozás, kultúra, közlekedés…) 15 euróért olyan kártyát adnak, ami egy évig érvényes és akárhányszor bemehetek vele a múzeumba. Ami egy ekkora épületmonstrum esetén nem hátrány, mert egy alkalommal végigfutva, lekapva a Mona Lisát, teljességgel emészthetetlen. Csak fokozatosan, érzéssel, időt hagyva lehet valamennyire befogadni. Ennek megfelelően (meg annak, hogy dél óta nem ettem és a múzeumbüfé árai nem győztek meg) röpke 1.5 órát töltöttem odabenn, a mezopotámiai és a gótikus tárgyak gyűjteményét megtekintve. Mona Lisának oda se köszöntem, majd legközelebb… hogy micsoda üzletet csinálnak belőle- a ceruza és a naptár a poszter a legkevesebb, de a körömreszelő és a strandpapucs már kicsit betett, főleg, hogy mindezt élénk zöld és pink színekkel gyártották le-Mona Lisa körvonalaival. Nagy bazár ez is. Még visszatérek! Ez fenyegetés! És talán rajzolni is fogok, mert hiába van rengeteg ember odabenn, akkora a tér, hogy simán el lehet lenni egy-egy nyugisabb helyen órákig akár.